A Mindszenty-témához kapcsolódó gondolatok

http://www.vigilia.hu/2007/9/somorjai.htm

Hogyan távozott a bíboros Magyarországról : A Mindszenty-sztori a Hetek oldalain.

1971 állomásait követhetjük nyomon a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Kronológiája segítségével.

Szabadon szárnyal a szellem:beszélgetés Bodnár Györggyel

http://www.vigilia.hu/2007/9/finta.htm

A Vigilia beszélgetése Bodnár Györggyel, akinek válogatott publikációs jegyzéke itt található.

Elsődleges kutatási területe a modern magyar próza története, valamint Kaffka Margit és Juhász Ferenc életművének monografikus feldolgozása.

Művészet mint vallásos kommunikáció

http://www.vigilia.hu/2007/9/lazar.htm

Azok, akiket lényük legmélyén megragadott a természetben, az emberi életben és a művészetben megnyilvánuló világi szépség, sosem állítják, hogy nincs igazi fogalmuk a szépségről.(Hans Urs von Balthasar: A dicsőség felfénylése a Magyar Kurírban)

Rembrandt festett Krisztusai is belülről fénylenek a Golgotán.

Beszélgetés a múltról Bodnár Györggyel

http://www.vigilia.hu/2007/8/finta.htm

Aki kommunista párttagként végigcsinálta a Rákosi-korszakot, annak vállalnia kellett és kell a történelmi felelősséget. Én magam is eljutottam eddig a következtetésig, és ezt elég korán megírtam Fodor András A Kollégium című naplókötete számára, s már akkor rájöttem, akárhogy magyarázom a múltamat, a történelmi felelősséget vállalnom kell, s bármit mondok, utólagos mentegetőzésnek látszik.

BODNÁR GYÖRGY tudományos pályája.

Bánat:Van Gogh művészete

http://www.vigilia.hu/2007/8/cseke.htm

Vincent van Gogh élete.

Christien, vagy ahogy ő hívta: Sien.
Ez talán Van Gogh életének legszebb és legelképesztőbb találkozása. Kevés azt mondani, hogy méltatlan nőt talált magához.
1882-ben készítette a „Dolgozó paraszt”, illetve „Sorrow” (Bánat) című rajzait. „Sorrow” című rajzához szeretője, Sien pózolt.

Augusztus 20 kapcsán

http://www.vigilia.hu/2007/8/l0708.htm

A hétpecsétes könyv
Szent István ünnepe magyar történelmünket idézi meg. Költők és történészek, gondolkodók és államférfiak hányszor próbáltak magyarázatot adni a magyar történelem ,,zivataros századaira,,. Miért alakult így a magyarság történelme?
Talán a jelenések könyvében találunk rá választ.

Női papok?

http://www.vigilia.hu/2007/7/l0707.htm

Az Égre nyitottan
Az "örökké"vitatott témáról pro és kontra.

Még a válságok megoldására sem elfogadható megoldás(cikk).
Nemet mondtak arra is, hogy úgynevezett "viri probi", a világban erkölcsösen élő, köztiszteletnek örvendő, idősebb, családos férfiak térjenek át a papi hivatásra.

Legendák

http://www.vigilia.hu/2007/7/jonas.htm

Élete
Árpádházi Szent Erzsébetről itt olvashatsz.

Szent Erzsébet születése
Születésének helye nem tisztázott. A kutatók felvetik Sárospatakot, Pozsonyt, de Óbudát is. Az időpont (1207) azonban biztosnak tűnik.Erről a témáról.
Kutatási témának sem utolsó elgondolkodni erről.

Emlékév
A téma kapcsán emlékév a FSZEK-ben.

Bővebben ebben a linkgyűjteményben találkozunk összegyűjtött információkkal.
A Szent Erzsébet.lap célja: Árpád-házi Szent Erzsébet életének, a mindennapokban megélt kereszténységének és a szent élet 800 éves egyházi történelmének ismertetése.

Női szerepek

http://www.vigilia.hu/2007/7/kopp.htm

A Női szerepek a mai magyar társadalomban szerzőjéről

Kopp Máriáról itt

Egy újabb oldal a témához

Női szerepek más megközelítésben

Rámenős (magabiztos) hárpia (szipirtyó, házisárkány), vagy álmodozó próféta, fondorlatos femme fatale, vagy az anya példaképe.

Azért régebben sem volt könnyű.

Vigilia 2007. szeptember

LÁZÁR KOVÁCS ÁKOS
Nyitva hagyott ég. Művészet mint vallásos kommunikáció
SZÉP/ÍRÁS
VASADI PÉTER:
Két új mondat Pascalról (vers)
SZAKOLCZAY LAJOS
Jelentés a völgyből. Egy költészet kilátója: Áprily Lajos Visegrád-szerelme (tanulmány)
NAGY FARKAS DUDÁS ERIKA
Elfogyott napok (részlet)
ZSOLDOS IMRE
Furcsa forgatag; Szivemben hordozlak; Beszédes hallgatás (versek)
HALMAI TAMÁS
Mérték, művészet, szenvedély. Imre Flóra Allegória című verséről (esszé)
A VIGILIA BESZÉLGETÉSE
FINTA GÁBOR - SZÉNÁSI ZOLTÁN:
Bodnár Györggyel (II.rész)
MAI MEDITÁCIÓK
CSEKE ÁKOS:
Vajjon transzcendentálé-e a szép a skolasztikus böcseletben?
DOKUMENTUM
SOMORJAI ÁDÁM:
Egy elfeledett Mindszenty-Zágon Pro Memoria
KRITIKA
KRUPP JÓZSEF:
,,Aranykor hagyatéka,,. Halmai Tamás: Amsterdam blue
SZEMLE

Vigilia 2007. augusztus

LUKÁCS LÁSZLÓ:
A hétpecsétes könyv
VINCENT VAN GOGH
VINCENT VAN GOGH
Imádság (Bende József fordítása)
MÁTHÉ ANDREA
Van Gogh - töredékek
HALMAI TAMÁS
Fénnyel festett világ. Megjegyzések Van Gogh művészetéhez
CSEKE ÁKOS
Sorrow
HORKAY HÖRCHER FERENC
A művészet mint vígasztalás. Van Gogh: Az irgalmas szamaritánus (Delacroix nyomán, 1890) című képe
SZÉP/ÍRÁS
GYŐRFFY ÁKOS
Az általános részvét szükségességéről. Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok (esszé)
JÁSZ ATTILA
azégfelé (vers)
G. GÖDÉNY ANDREA
Holokauszt és zsoltár (tanulmány)
A VIGILIA BESZÉLGETÉSE
FINTA GÁBOR - SZÉNÁSI ZOLTÁN
Bodnár Györggyel (I.rész)
MAI MEDITÁCIÓK
GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ
A vallás tapasztalati igazolhatóságáról. Töredékek
NAPJAINK
ZSÁVOLYA ZOLTÁN:
A kifejezés erkölcsi lelke. Játékos vázlat a hetvenéves Rónay Lászlóról
SZEMLE

Vigilia 2007 július

LUKÁCS LÁSZLÓ:
Az Égre nyitottan
SZENT ERZSÉBET ÉS A NŐI HIVATÁSOK
SZ. JÓNÁS ILONA
Árpád-házi Szent Erzsébet legendái
GECSER OTTÓ
Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza a középkori Európában
FALVAY DÁVID
Árpád-házi Szent Erzsébet a 13-14. századi itáliai női vallásosság kontextusában
LUCETTA SCARAFFIA
A feminizmus és a katolikus egyház (Deák V. Hedvig fordítása)
KOPP MÁRIA - SKRABSKI ÁRPÁD
Női szerepek a mai magyar társadalomban
SZÉP/ÍRÁS
VASADI PÉTER:
Szövegek (versek)
SZÉNÁSI ZOLTÁN
,,folyamatos föltámadás,,. Puszta Sándor Emberfia című ciklusának elemzése (tanulmány)
BAÁN TIBOR
Itt és mégse; Tóth Árpád utolsó fényképére; Körmenet (versek)
CZIGÁNY GYÖRGY
,,Négy utolsó ének,, (versek)
HALMAI TAMÁS
Közel az idők szívéhez. Czigány György Dallamaink című verséről (esszé)
TANDORI DEZSŐ
Egy Kosztolányi-képkiállítás
LÁZÁR BENCE
Termek; Ha nem engednek (versek)
A VIGILIA BESZÉLGETÉSE
DEÁK VIKTÓRIA HEDVIG:
Komáromi Máriával
MAI MEDITÁCIÓK
LENGYEL ZSUZSANNA:
Asklépios mítosza
KRITIKA
RÓNAY LÁSZLÓ:
Babits Mihály regényei. A kritikai kiadás margójára
SZEMLE